2021. június 25.
A Magyar Hang cikke (nyomtatott sajtó)
Kiket céloz, mennyibe kerül, és mire lehet elég a Fidesz nagy pénzosztása?
Már ezermilliárd forintnál is több pénz kiosztását ígérte a szavazóknak a jövő évi parlamenti választások előtt a kormány – derült ki lapunk összesítéséből. A drága küzdelem a saját tábor megtartásáért és néhány tízezernyi bizonytalan szavazóért folyik, de a kutatások azt mutatják: nem minden juttatás váltható át automatikusan voksra.
Alig van olyan szavazóképes társadalmi réteg Magyarországon, amelyiknek a kormány nem ígért valamilyen extra juttatást vagy adókedvezményt az elmúlt hónapokban. Lapunk számításai szerint a vállalások összértéke már most, egy évvel az országgyűlési választás előtt meghaladja az ezermilliárd forintot, ráadásul – a Fidesz szempontjából – az időzítés is tökéletes lesz: a legtöbben néhány héttel a voksolás előtt jutnak majd jelentős összegekhez. Önmagában a 13. havi nyugdíj jövőre esedékes részének átutalása 2,5 millió embert érint, de rajtuk kívül nagyjából 1,5 millió embernek adnak személyijövedelemadó-visszatérítést, akár 120 ezer katás vállalkozónak egyszeri 219 ezer forintot, több tízezer fegyveres szolgálatot teljesítőnek hűségpénzt, valamint olcsó (0,5 százalék alatti kamatozású) hitelt a vállalkozásoknak. A nagy pénzosztás azonban ezzel még nem ér véget, a minimálbért keresőknek – az állami és a magánszférát is tekintve több mint egymillió embernek – azt ígérték: néhány éven belül 16 százalékkal, 200 ezer forintra emelik a legkisebb fizetést. (Az egymilliós létszámban benne vannak a szakmunkás minimálbérért dolgozók is, ám ha a 167 ezer forintos minimálbért megemelik, akkor ez várhatóan az ő keresetükre is hatással lesz.) Lapunk gyűjtése szerint a legalsó rétegeken, munkanélkülieken kívül szinte csak – a kormányzati támogatásból rendre kimaradó – 25 év feletti aktív egyedülállók, valamint a gyermektelen, élettársi viszonyban élők nem kapnak az újonnan bejelentett kedvezményekből. (Az ígéreteket a táblázatban összesítettük.)
– A kormány intézkedéseinek célja, hogy megtartsák a saját tábort, valamint hogy szerezzenek néhány tízezer új szavazót a bizonytalanok köréből – mondta a Magyar Hangnak Závecz Tibor, a ZRI Závecz Re search Piac- és Társadalomkutató Intézet ügyvezetője. A felmérések szerint ugyanis jelenleg 3–3,2 milliónyi szimpatizánssal rendelkezik mind a Fidesz–KDNP, mind az ellenzék, viszont az nem várható, hogy valamilyen intézkedés hatására a törzsbázisból tömegesen szavaznának át majd a másik oldalra. A jövő évi választáson emiatt a mintegy 2 milliónyi bizonytalan lesz majd a mérleg nyelve. Körükben az ellenzék 700 ezres, míg a Fidesz–KDNP 250 ezres tartalékkal rendelkezik, ám csak minden ötödik bizonytalan választó tervezi, hogy elmegy szavazni. Márpedig a kutatások azt mutatják, hogy ezúttal tényleg számítani fog minden szavazat: 15–20 olyan egyéni körzet is lehet a jövő évi választáson, ahol ezernél kevesebb voks dönt majd a mandátum sorsáról. – A kormányzati osztogatás célja tehát az, hogy a kormányoldal – saját táborának stabilizálásán túl – megszerezzen néhány tízezer, legfeljebb százezer szavazatot az ellenzék mintegy 150 ezer fős mozgósítható tartalékából – fogalmazott Závecz Tibor. A Republikon Intézet márciusi kutatása ugyanakkor megmutatta, hogy a bizonytalanok tábora egyáltalán nem homogén: habár bizonyos rétegek – például a megyeszékhelyen élők, középfokú végzettséggel rendelkezők – esetében jellemzőbb, hogy passzívak, vagy nem tudják, kire szavazzanak, de szinte minden társadalmi csoportban vannak olyanok, akik majd csak az utolsó pillanatban döntenek, netán el sem mennek szavazni. – A kormány emiatt kénytelen volt olyan ígéreteket megfogalmazni, amelyek mindenkihez elérnek, a saját táboron túl is; már csak azért is, mert a felmérések szerint a bizonytalanok relatív többsége jelenleg inkább kormányváltást akar – mondta a Magyar Hangnak Mikecz Dániel, a Republikon Intézet vezető kutatója. Szerinte a bejelentett intézkedések sokaknak akkora bevételt jelentenek a jövő év elején, hogy a pénzosztás jó eséllyel a szavazatukat is befolyásolja majd.
– Itt azért már nem csak néhány tízezer forintos Erzsébet-utalványról van szó, lesz olyan, aki egymillió forint feletti összeget kap – fogalmazott.
– A magyar társadalom amúgy is fogékony a materiális ösztönzők iránt, és kevésbé törődik a hosszú távú intézkedésekkel. Míg Hollandiában az oktatási, az egészségügyi vagy a környezetpolitikai kérdések alapján döntenek a választók, addig itthon inkább az anyagi, jövedelmi biztonságot érintő döntések a fontosak – mondta a Magyar Hangnak Bartha Attila, a Budapesti Corvinus Egyetem docense, a Társadalomtudományi Kutatóközpont főmunkatársa. A kutatások szerint különösen hatásos lehet a kormányzati osztogatás a nyugdíjas lakosság körében, az elszegényedés ugyanis egyre több időskorút érint, az aktív népességhez képest pedig romlott az anyagi helyzetük az elmúlt 10–15 évben. – A 25 év alattiakra vonatkozó szja-mentesség vagy a gyermekesek visszatérítése esetében azonban már nem számítok ekkora hatásfokra – fogalmazott Bartha Attila, aki szerint az osztogatás nem váltható át automatikusan szavazatra, sok jóléti döntés végül nem jár kimutatható választási hatással.
Szerinte ugyanakkor a kormánypártok igen pontosan „céloznak”, amikor a gazdasági ösztönzőkről döntenek: tudják, hogy az egyes csoportoknak nagyjából mire van szükségük. – Minél kiszolgáltatottabb valaki, annál hatásosabbak ezek a juttatások. A kormány tisztában van azzal, hogy lesz, akinek átfogó programot kell felmutatni, de olyan is akad majd, akinek elég lesz egy zsák krumpli – mondta.