Huszár Ákos, Balogh Karolina és Győri Ágnes (TK Szociológiai Intézet) írása
​2020. április 8.

Az elmúlt hetek történései arra utalnak, hogy a járvány következtében kibontakozó gazdasági válság példátlan gyorsasággal jelentkezik egyben szociális krízisként. Pontos adatok híján egyelőre csak találgatni lehet, hogy mennyien vesztették el eddig a megélhetést biztosító munkájukat, azt pedig megbecsülni sem lehet, hogy mennyien fogják a következő időszakban. Magyarország eddig is az Európai Unió legszegényebb országai közé tartozott, a probléma viszont most még hatványozottabban fog jelentkezni.

A gazdasági, illetve szociális válság kezelését célzó intézkedések megtervezésekor érdemes ezért elgondolkodni azon, hogy kik és miért is lesznek szegények. E kérdés kapcsán meg lehet különböztetni két karakteres irányzatot. Az individualisztikus magyarázatok egyéni jellemzők alapján igyekeznek választ találni a kérdésre és a szegénység okaiként rendszerint olyan tényezőkre hivatkoznak, mint a lustaság, a kitartó munka hiánya, illetve a felelőtlen, kicsapongó életvitel. A strukturális megközelítések ezzel szemben – tömören fogalmazva – arra mutatnak rá, hogy a szegénység kapcsán az a döntő, hogy ki hová – pl. mely országba, milyen településre és milyen családba – született. Az egyének személyes tulajdonságainak a szerepét csak e strukturális tényezők háttere előtt lehet mérlegelni.

Lényeges, hogy ezek az eltérő magyarázatkísérletek eltérő típusú társadalompolitikai intézkedések számára szolgáltathatnak alapot. Ha szegénység oka a lustaság, illetve a léhaság az az egyének feletti kontroll növelését, illetve a szorgalmas élet felé terelő ösztönzők/kényszerek bevetését indokolhatja. Amennyiben azonban ezt bizonyos strukturális tényezőknek lehet tulajdonítani, akkor viszont olyan politikák lehetnek célravezetők, amelyek a strukturális pozícióból fakadó esélykülönbségeket eltüntetik, vagy legalább mérséklik.

A következőkben egy tényező, a származás szerepét igyekszünk érzékeltetni. Egészen pontosan azt mutatjuk be röviden, hogy az egyének szubjektív jövedelmi helyzetének az alakulásában milyen szerepet játszik az, hogy a gyermekkorában a szüleinek milyen volt a társadalmi helyzete. Ez annak a kérdésnek a mérlegeléséhez nyújthat támpontot, hogy az egyének boldogulása a mai Magyarországon mennyiben múlik a saját teljesítményükön, illetve erőfeszítéseiken és mennyiben azon, hogy a szüleik milyen mértékben tudták különböző erőforrásokkal támogatni.

Az alábbi grafikonok a kérdezettek apjának a foglalkozási pozíciója, illetve a jelenlegi szubjektív jövedelmi helyzete közötti kapcsolat szorosságát ábrázolják, amelyet regressziós elemzések segítségével (lásd a módszertan bemutatását az ábrák alatti szövegdobozban) vizsgáltunk a European Social Survey (ESS) 4-8. hullámainak adataira támaszkodva. Az ábrákon bemutatott Pseudo R² statisztikák alacsonyabb értékei arra utalnak, hogy az egyének jövedelmi helyzetét kevésbé tudjuk magyarázni a származásuk alapján, a magasabb értékek viszont a két tényező közötti erősebb kapcsolatot jelzik.
---------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

---------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

---------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
MÓDSZERTAN

A vizsgálat függő változója, hogy a válaszadó könnyen vagy nagyon könnyen; illetve nehezen vagy nagyon nehezen jön-e ki a jövedelméből. E változót logisztikus regressziós eljárással két lépcsőben igyekeztünk magyarázni különböző független változók bevonásával. Először csupán a fő szociodemográfiai jellemzőket – a kérdezett nemét, életkorát, a háztartásának a nagyságát, valamint a lakóhelyének a településtípusát – vontuk be az elemzésbe, majd a második lépcsőben építettük be a válaszadó apjának foglalkozási csoportját. Az ábrákon azt mutatjuk be, hogy mennyivel növekedett a második modell magyarázóereje az elsőhöz képest, vagyis hogy a szociodemográfiai változókon túl milyen szerepe van a származásnak. Az apa foglalkozási pozícióját négy, hierarchikusan sorba rendezhető kategóriával jellemeztük (mezőgazdasági, illetve segédmunkások; betanított, illetve szakmunkások; alacsonyabb szintű szellemi foglalkozások; magas képzettséget igénylő vezetői, illetve értelmiségi foglalkozások).
---------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

Az eredmények értelmezéséhez érdemes utalni arra, hogy a társadalmi mobilitás korábbi vizsgálatai szerint a nyolcvanas években a magyar társadalom nemzetközi összehasonlításban a mobilabbak közé tartozott. A rendszerváltást követő időszakban azonban – a régió más országaihoz hasonlóan – romló tendenciát mutattak a származási, illetve jelenlegi társadalmi pozíció közötti kapcsolat szorosságát mutató relatív mérőszámok. E változások nyomán a 2000-es években Magyarországot már azok között az országok között találjuk, amelyekben a legkedvezőtlenebb eredményeket mérték az európai országok közül.

A vizsgálat szerint a korábbi trendek a 2010-es években tovább folytatódtak. Sőt, az évtized közepén készített mérések a korábbi kedvezőtlen eredményekhez képest is példátlanul erős kapcsolatot mutatnak a szülők társadalmi helyzete, illetve gyermekeik jövedelmi kilátásai között. Ráadásul ez az összefüggés más európai országok eredményeivel összehasonlítva is különösen szorosnak mutatkozik. Míg a származás szerepe jellemzően az északi országokban kevésbé döntő, addig messze Magyarországon van a legnagyobb jelentősége az európai országok közül.

A regressziós vizsgálat természetesen nem tudja minden releváns tényező szerepét figyelembe venni, ami kapcsolatban állhat a szegénység kialakulásával. Ezek az eredmények azonban arra utalnak, hogy különösen ma és különösen Magyarországon nagy tere van a strukturális magyarázatoknak a jövedelmi nehézségekkel összefüggésben. Eszerint az, hogy ki hogy boldogul ma Magyarországon kevésbé a saját tehetségén, illetve szorgalmán múlik, sokkal inkább azon, hogy milyen családba született.

Így érkeztünk a válsághoz, kérdés hogy miként jövünk ki belőle…