2021. március 23-án a Társadalomtudományi Kutatóközpont (TK) Politikatudományi és Jogtudományi Intézete közös online konferenciát rendezett ‘A magyar jogalkotás minősége’ címmel. A konferencia apropója a Sebők Miklós, Gajduschek György és Molnár Csaba által szerkesztett ’A magyar jogalkotás minősége: Elmélet, Mérés, Eredmények’ című kötet megjelenése a Gondolat Kiadó gondozásában.
Szabó Júlia Lilián blogbejegyzése
A magyar jogalkotás minősége: Elmélet, Mérés, Eredmények" című kötet szerzői a jogalkotás minőségét egy, a közéleti vitákban megszokottnál szisztematikusabb keretben vizsgálják. Ahogy Boda Zsolt, a TK főigazgatója nyitóbeszédében kiemelte, a kötet egy széles intézményközi együttműködés eredménye, amely egyszerre rendelkezik gyakorlati relevanciával és tekinthető igazi alapkutatásnak. A konferencia résztvevői két különböző tematikájú kerekasztalbeszélgetésen oszthatták meg gondolataikat a kötettel kapcsolatban.
A konferencia első felében a jogalkotás minőségére politikai nézőpontból reflektált Sebők Miklós, a PTI igazgatója, és két vendége, Orbán Balázs, a Miniszterelnökség parlamenti és stratégiai államtitkára, valamint Schiffer András, ügyvéd és korábbi parlamenti frakcióvezető. Orbán Balázs gratulált a kötet szerkesztőinek és szerzőinek a tanulmányok módszertani mélysége és újításai miatt. Schiffer András hiánypótlónak nevezete a kötetet, különösen a szerkesztők azon törekvése miatt, hogy a magyar jogtörténet elmúlt 30 évét tárgyszerűen, pártpolitikától mentesen dolgozzák fel.
Orbán Balázs és Schiffer András egyetértettek abban, hogy a jogalkotás minőségéről folyó diskurzusban gyakran összemosódik az a kérdés, hogy egy adott törvényhozási eszköz mennyire alkalmas a kívánt jogpolitikai cél elérésére, azzal a szempontrendszerrel, amely a politikai értékekből eredeztethető, holott a tudományos vita javára szolgálna a két aspektus analitikus elkülönítése. A kezdeti egyetértés után tartalmas vita alakult ki a résztvevők között a jogalkotás minőségének mérésére alkalmas eljárási és stabilitási kritériumok körül különösen, ami a jogszabályi módosítások gyakoriságát illeti. Sebők Miklós jelentős tanulságnak nevezte, hogy az egy cikluson belüli, ugyanarra a jogszabályhelyre utaló gyakori módosítások minőségi problémáról árulkodnak. Orbán Balázs ezzel szemben úgy érvelt, hogy hiába tűnik a jogalkotás minősége szempontjából negatív tényezőnek az egy cikluson belüli módosítások gyakorisága, a jelenség mögött egy tudatos, közpolitikai hatásvizsgálati szempont is húzódhat. Ami az eljárási kritériumokat illeti, Schiffer András arra világított rá, hogy a jogalkotás minőségének szempontjából kritikus, hogy a törvényjavaslatokat benyújtó aktorok hátterét is vizsgáljuk, mert ilyen módon lehet elemezni például, hogy a képviselők által benyújtott egyéni javaslatok ugrásszerű növekedése a képviselői autonómia erősödéséről, vagy éppen a kancellárdemokrácia megerősödéséről árulkodik. A Szabó Andrea által moderált beszélgetést utólag is érdemes meghallgatni a TK Youtube csatornáján.
A konferencia második kerekasztalbeszélgetésén, amelyet Gárdos-Orosz Fruzsina moderált, a jogalkotás minőségét jogi szempontok mentén járta körül Gajduschek György, a kötet társszerkesztője, és két vendége, Drinóczi Tímea, a Pécsi Tudományegyetem tanára, valamint Sepsi Tibor, ügyvéd és kodifikációs szakjogász. A kötet módszertani sajátosságaival kapcsolatban Gajduschek György a kvantifikációra való törekvést emelte ki. A klasszikus kontinentális jogi oktatásra jellemző, a jogi szövegek belső logikájára fokuszáló módszertannal szemben, a kötet számszerűen igyekszik megragadni a jogalkotás különböző aspektusait. Sepsi Tibor nyomatékosította, hogy a kötet módszertanának köszönhetően olyan mélyen elemzett ténytömeget állít az olvasók elé, amely a jogalkotási folyamatok magasabb szinten való tárgyalását teheti lehetővé. Ugyanakkor Sepsi Tibor azt is megjegyezte, hogy a szakapparátus tagoltsága miatt az alkalmazott módszertan ágazati szinten tudna komolyabb eredményeket hozni a jövőben. Drinóczi Tímea megítélése szerint a kötet arra mutat rá, hogy számszerűen is igazolhatók a magyar jogalkotást kvalitatív módon, nemzetközi standardok mentén vizsgáló kutatók feltételezései, ezzel is alátámasztva, hogy a két megközelítés nagyon jól kiegészítheti egymást. Drinóczi Tímea ígéretesnek nevezte a kötetre jellemző kutatói csapatmunkát, és kifejezetten bíztató jelenségként értékelte, hogy a szerkesztők fiatal kutatók bevonására is törekedtek.
Az online konferenciáról készült felvétel utólag is megtekinthető.