2022. május 9.
Ötös - Para Kovács Imrével, Durst Judit kutatásáról
Mekkora szerepe van a társadalmi felemelkedésben annak, ki milyen etnikumú? Mekkora eséllyel tud továbbtanulni, és ezáltal kitörni a szegénységből az aki a többségi etnikumhoz tartozik, és az, aki nem, például mert romának született? Majdnem kétszáz roma és nem roma első generációs diplomással készített életútinterjú alapján keresték a választ magyar kutatók. Azt is vizsgálták, milyen érzelmi terhei vannak folyamatnak, mi a társadalmi felemelkedés lelki ára.
Egyik fő megállapításuk, hogy a rasszizált kisebbségi etnikai csoport tagjainak nehezebb kiemelkedniük, és ez pszichésen többe kerül nekik. Jellemző, hogy az iskolai szintek emelkedésével egyre fehéredik a rendszer, egyre kevesebb a roma, és gyakori, hogy ha egy roma bejut a gimnáziumba, de főleg egyetemre ott a többi diák, illetve hallgató mindegyike a többségi etnikumhoz tartozik. Ilyen szempontból magányosan kell továbbmenniük, miközben – ha ideiglenesen is – azt élik meg, hogy nem tartoznak már sem a származási, sem az érkezési csoportjukhoz.
A kutatás címe Társadalmi mobilitás és etnicitás: Az iskolai sikeresség útjai, kimenetei és rejtett költségei. A több éves projektben az „első generációs értelmiségiek” életpályáját vizsgálták, azokét, akik úgy szereztek felsőfokú végzettséget, hogy a szüleiknek nem volt diplomája. A kutatás célja annak feltárása, hogy milyen tényezők járultak hozzá „felfelé mobilitásukhoz”, másrészt, hogy milyen hasonlóságok és különbségek figyelhetőek meg e sikeres életutakban nem, életkor és etnicitás szerint. A vizsgálat azt is igyekszik feltárni, hogy a társadalmi mobilitásért milyen árat kell fizetni az egyénnek, illetve milyen nyereségekkel jár. Emellett a kutatók kíváncsiak voltak azokra az intézményi szereplőkre is (nonprofit szervezetekre, iskolákra, kormányzati programokra), amelyek egyfelől e csoportok oktatáson keresztüli mobilitását igyekszenek elősegíteni, másfelől a mobilitás nehézségeit próbálják enyhíteni.
A társadalmi mobilitás komplex folyamatának feltárása során az első generációs diplomásokkal készített mélyinterjúk mellett egy kérdőíves felmérés eredményeire is támaszkodtak.