Migráció: tények, társadalmi percepciók

Időpont: 2018. november 13.
Helyszín: Humán Tudományok Kutatóháza Budapest 1097 Tóth Kálmán u. 4. Nagyterem

Program:

9.40 Regisztráció

9.55 A konferencia megnyitója

Levezető elnök: Sík Endre

1. szekció

10.00 - 10.15 Melegh Attila – (Corvinus Egyetem, KSH NKI): Magyarország bekapcsolódása a globális migrációs folyamatokba

Az előadásban Magyarországnak az elmúlt közel hét évtizedben megvalósult (magyar és nem magyar etnikumúak) migrációs kapcsolatait elemezzük globális történeti perspektívából. ENSZ, világbanki és népszámlálási makro-adatok alapján vizsgáljuk meg, hogy a magyarországi folyamatok miképpen illeszkedtek a globális változásokhoz, és mi jellemezte azokat a migrációs tereket, amelyekben Magyarország aktív szerepet vállalt.  Továbbá vizsgáljuk, hogy mennyire voltak stabilak a külső migrációs kapcsolatok, illetve ezek milyen más külső kapcsolatrendszerekkel lehetnek összefüggésben. Polányi Károly fiktív árufogalmának felhasználásával arra is keressük a választ, hogy az adott gazdasági rendben milyen fiktív migrációs cserékben vesz részt Magyarország, ha egybevetjük és értékeljük az el- és bevándorlást, illetve annak összetételét a főbb történeti kapcsolatok mentén. Az előadás végén a mikrocenzus adataiba is bepillantást engedünk az ideérkező magyar és nem magyar etnikumúak munkaerőpiaci integrációja kapcsán. 

10.15 – 10.30 Hoffman Tamás (MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont): A migráció nemzetközi szabályozása

Az előadás felvázolja azokat a nemzetközi szabályozási kereteket, amelyeket az államok a migráció jelenségével kapcsolatban kialakítottak, érintve a nemzetközi menekültügyi szabályozást, a vonatkozó emberi jogi keretrendszert és az európai uniós szabályozást is, valamint a UN Global Compact for Safe, Orderly and Regular Migrationt.

10.30 – 10.45 Messing Vera (MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont) - Ságvári Bence (MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont): A bevándorlás percepciója nemzetközi színtéren (ESS adatok alapján)

Nagyon kevés olyan nemzetközi összehasonlító empirikus kutatás létezik, amely hosszabb időn keresztül, azonos módszertannal vizsgálja a migrációval kapcsolatos társadalmi véleményeket. Az előadás az egyik leginkább megbízható ilyen adatforrás, a European Social Survey (ESS) 2002 és 2017 közötti adatfelvételeinek eredményei alapján mutatja be a bevándorlással és bevándorlókkal kapcsolatos percepciók változásait Európa országaiban.

10.45-11.00 Vita, hozzászólások

11.00 – 11.15 Szünet

2. szekció

11.15– 11.30 Durst Judit (MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont): Transznacionális mobil munkások. Észak-magyarországi romák vándorlási tapasztalatai

Az előadás amellett érvel, hogy Magyarország gazdaságilag visszamaradott régióinak egyik szerepe a globális világgazdaságban az, hogy olcsó, rugalmas, és könnyen lecserélhető munkaerőt biztosít, elsősorban azok közül a társadalmi csoportok közül (mint pl. a szakképzetlen, ezért kiszolgáltatott helyzetű romák),  akik a prekariátus részét képezik, és akiket hazai társadalmuk fölöslegesnek, “tartalék munkaseregnek” tart. Ezzel párhuzamosan  bemutatja, hogy ezek a puszta munkaerejükön kívül  látszólag szinte minden erőforrást nélkülöző, transznacionális migránsok vagy mobil munkások, milyen tipikus mobilitási utakat járnak be és miként használják mindeközben talán egyetlen rendelkezésre álló tőkéjüket: a rokonsági hálózatukat mint erőforrást, valamint a „nyilvános szóbeszédet” mint informális hírszolgáltató stratégiát. Teszik mindezt egy jobb élet, vagy egy elképzelt és remélt társadalmi-gazdasági mobilitás elérése érdekében. Az előadás egy több éves, többhelyszínű (résztvevő megfigyelésen alapuló) etnográfiai kutatás eredményeit mutatja be. 

11.30 - 11.45 Feischmidt Margit (MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont) – Zakariás Ildikó (MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont) – Hunyadi Márton (MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont) : Szolidaritás és fenyegetettség a földrajzi mobilitás kontextusában (Németországba vándorolt magyarok körében)

A jogokhoz és erőforrásokhoz való különböző hozzáférés a migránsok különböző kategóriáit hozza létre a világon, és azon belül az Európai Unióban is. Előadásunkban az EU-n belüli vándorlás és a harmadik országokból ide érkező migráció viszonyát vizsgáljuk egy sajátos megközelítésből. Kérdésünk az, hogy az EU-s állampolgárok migrációs tapasztalata milyen hatással van a kívülről érkezőkhöz való viszonyra, továbbá, hogy ennek egyik formája, a menekültekkel való civil és szakmai szolidaritás milyen hatással van az EU-s migránsok objektív helyzetére és a migráció szubjektív érzékelésére. Az előadás hátterében egy Németországban élő magyarok körében végzett adatfelvétel áll, amelyben kvantitatív (kérdőíves) és kvalitatív (interjús) módszereket egyaránt alkalmaztunk.

11.45 – 12.00 Árendás Zsuzsanna (MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont) - Katona Noémi (MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont): A transznacionális mobilitás hatásai a gyerekekre, valamint a “gyerekek hangja” (voice of the child) a mobilitás-elbeszélésekben

A Magyarországról kiinduló transznacionális mobilitás jelentősen felerősödött az elmúlt évtizedben. A külföldi munkavállalás kapcsán sokszor időszakos, és gyakran inkább körkörös, avagy cirkuláris migrációról beszélhetünk, nem egy hosszútávú, egyirányú külföldi letelepedésről. A migrációról általában a munkaerőpiac szempontjából szoktunk beszélni, azonban a mobilitásnak ez a fajtája, mely egész családokat, vagy családok egy-egy tagját érinti, nagy hatással van az érzelmi kapcsolatokra, a családi együttélési formákra és ezen belül a gyerekekre.
Az előadás egy 2018 tavaszán kezdődött pilot-kutatás első eredményeit és legfőképpen kérdéseit járja körül. Három magyarországi városból, Budapestről, Pécsről és Miskolcról kivándorló illetve visszatérő családok és gyerekek történeteit prezentálja, néhány kulcsfogalom köré szervezve és értelmezve az etnográfiai módszerekkel szerzett információkat- ilyen az iskolai integráció majd reintegráció kérdése, a kulturális másságok és hasonlóságok kezelése az iskolában, a tanárok által és a gyerekek szemszögéből, valamint a mobilitás előnyei és hátrányai a különböző státuszú családok és gyerekeik esetében, különös tekintettel a társadalmi státuszból adódó egyenlőtlenségekre.

12.00 – 12.15 Papp Z. Attila (MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont): Kettős állampolgárság és migrációs potenciál a külhoni magyar fiatalok körében

Az előadás a GeneZYs 2015 elnevezésű Kárpát-medencei ifjúságszociológiai kutatás adataira épül. A kutatás során erdélyi, vajdasági, felvidéki, kárpátaljai magyar fiatalokat megcélozva, többek között azt vizsgáltuk hogy milyen elmozdulások történtek a határon túli magyar fiatalok értékvilágában az elmúlt másfél évtizedben, és mindez, hogyan függ össze – többek között - a magyar állampolgárság kiterjesztésével, a fiatalok migrációs potenciáljával, médiahasználatával, a társadalmi előítéletekkel. Az előadásban hangsúlyosan a könnyített honosítás által megszerzett magyar állampolgárság és a fiatalok migrációs terveinek társadalmi összefüggéseiről igyekszünk képet adni.

12.15-12.30 Vita, hozzászólások

12.30 – 13.00 Szünet

13.00 – 14.00 KEREKASZTAL-BESZÉLGETÉS: Közvélemény és migráció. Beszélgetés az elvándorlásról közvéleménykutatókkal és migrációkutatókkal

Moderátor: Kováts András (MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont)

Részvevők: Gödri Irén (KSH NKI), Sík Endre (MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont), Rudas Tamás (MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont), Pulai András  (Publicus Intézet), Gallai Sándor (Migrációkutató Intézet)