Miért újulnak ki az emlékezetpolitikai viták?

Zombory Máté (TK Szociológiai intézet) írása
2019. december 10.

Az emlékezetpolitikai viták során a tudományos kritika jellemzően arra törekszik, hogy „igazságot tegyen” a felek között, így például tudományos alapon megállapítja az áldozatok számát, vagy kimutatja a szemben álló álláspontokról, hogy azok mennyire állnak közel a történeti igazsághoz. Az emlékezetpolitika vizsgálata során az emlékezetre összpontosít, és azzal a tudományos történeti tudás igazságát szegezi szembe. A történelem és az emlékezet normatív megkülönböztetésén alapuló kritika lehetőségei azonban korlátozottak: egyrészt, mert nem veszi figyelembe, hogy a nemzetközi viszonyok milyen hatással vannak a múlt értelmezése körül forgó hatalmi harcokra. Másrészt, mert az emlékezetpolitikai viták jellemzője, hogy a tudományos tudás hitelességét megkérdőjelezik a tanúk megélt tapasztalataira hivatkozó állítások. Egyszóval az emlékezetpolitikai viták feloldását nem segíti a tudományos történelmi tények felvonultatása: az emlékezetpolitikai konfliktusok a hetvenes évek óta időről időre kiújulnak, elmarad a történeti igazság elfogadásán alapuló társadalmi megbékélés.

Az NKFIH támogatásával 2016 és 2019 között lezajlott posztdoktori kutatás (PD 115736) az emlékezetpolitika történeti-szociológiai kritikáját hajtotta végre: a történeti kutatás feltárta a háború utáni magyar emlékezettörténet három főbb korszakának (az 1940-es évek második fele, a hosszú hatvanas évek és az 1980–1990-es évek) jellemzőit, és ezáltal megmutatta, hogyan változtak a múlthoz fűződő társadalmi viszonyt meghatározó normák ezekben az időszakokban. A szociológiai elemzés pedig azt a társadalmi teret vizsgálta, melyben az emlékezetpolitikai viták zajlottak. Arra kérdezett rá, hogy a vitákban kialakult álláspontokat a társadalmi cselekvés milyen normái, szereplői és gyakorlatai határozzák meg.

E kritika, melynek középpontjában az áldozati versengés jelensége állt, az emlékezetpolitika fogalmában a politikára helyezi a hangsúlyt, és annak történeti átalakulását elemzi. Azt a folyamatot, amely során az 1970-es évektől a jövőorientált, szükségszerűen kollektív áldozattal járó társadalomalakításként felfogott politika átadta a helyét a múltközpontú, az értelmetlenül szenvedő egyéni áldozatok elismeréseként felfogott (emlékezet-, identitás-, elismerés-)politikának.

Arra voltunk kíváncsiak, hogy milyen elvek alapján minősül legitimnek a mások nevében történő politikai cselekvés, a képviselet. A kutatás rámutatott arra a mélyreható történeti változásra, amely során a csoportérdekek vertikális és intézményes politikai képviselete átadta a helyét a horizontális, azaz a képviseltek helyett a politikai versenytársakat figyelembe vevő, szimbolikus politikának. A politikai képviselet legitimitáselveiben jelentős elmozdulás tapasztalható a sokféle és partikuláris csoportérdekeket feltételező népképviselettől az egyéni áldozatok összességének képviselete felé. Mindez elsősorban azt jelenti, hogy az áldozatok nevében fellépő politikában a képviselt csoport határainak megvonását végző szimbolikus aktusok előfeltételezik a képviseltek nevében való megszólalást.

Így tehát az áldozati versengés státuszversengésként tűnik fel, amely során a társadalmi csoportok képviseletében megszólaló szereplők a szenvedés hivalkodó reprezentációja révén igyekeznek tekintélyre, és ezáltal hatalomra szert tenni. Mindez azonban egyre inkább eltávolít a történeti tapasztalatok kulturális közvetítésének lehetőségétől.

Kapcsolódó jelentősebb publikációk:

Zombory Máté (2019) Traumatársadalom. Az emlékezetpolitika történeti-szociológiai kritikája, Budapest, Kijárat, 2019. ISBN: 9786155160714

Scheibner Tamás – Zombory Máté (szerk.) (2019) Holokauszt és államszocializmus. A MÚLTUNK - POLITIKATÖRTÉNETI FOLYÓIRAT LXIV: 2. tematikus különszáma, 4–135.

Zombory Máté (2018) A nemzeti tragédia narratívái: Lévai Jenő, az írás és a történelem (1932–1948) MÚLTUNK - POLITIKATÖRTÉNETI FOLYÓIRAT LXIII : 2, 197–236.

Zombory Máté (2018) Conceptions of the catastrophe: Discourses on the past before the rise of Holocaust memory In Hana, Kubátová – Jan, Lániček (szerk.) Jews and Gentiles in Central and Eastern Europe during the Holocaust : History and Memory Abingdon, Egyesült Királyság / Anglia, New York, Amerikai Egyesült Államok : Routledge, 176–198.

Zombory Máté (2017) The birth of the memory of Communism: memorial museums in Europe NATIONALITIES PAPERS 45 : 6, 1028–1046.