Magyar kutatók figyelmeztetnek: vigyázzunk, nehogy a távolságtartás elszigetelődéshez vezessen!

2020. március 26.
Albert Fruzsina, Dávid Beáta (TK Szociológiai Intézet) és Huszti Éva cikke a Qubit-en

A koronavírus-járvány idején felkapott kifejezés, a social distancing azonnal aggodalommal tölti el a kapcsolatkutató, a magyar társadalomban élők személyközi kapcsolatait évtizedek óta vizsgáló szociológust. A social distancing (magyarul nagyjából társas vagy társadalmi távolságtartás) jó ideje használatos járványügyi kifejezés, különösen a cseppfertőzéssel terjedő betegségek átadását megakadályozó egyik lehetséges beavatkozás, ami az emberek közötti fizikai kontaktusok csökkentésével próbálja elejét venni annak, hogy a fertőzöttektől mások is elkapják a betegséget. 

A helyes, kevesebb negatív következménnyel járó kifejezés azonban a physical distancing (fizikai távolságtartás) kellene, hogy legyen. Hogy miért? A social distancing, azaz a többi embertársunktól való távolságtartás, elkülönülés egyenes út a társas elszigeteltséghez, ami semmiképp sem lehet cél a jelen helyzetben, sőt: ha valamikor igazán fontosak a társas kapcsolatok, akkor a mostani körülmények között biztosan.