Absztrakt

A sajátos nevelési igény (SNI) az oktatásban értelmezhető jogi gyűjtőfogalom. Az SNI-hez tartozó tanulási akadályozottságok az érintett gyermekek alapvető jogainak érvényesítését nehezítik, holott hazánk jogszabályi környezete alapvetően megfelel a jogaik biztosításához. Az alapjogvédő intézmények gyakorlata mégis azt mutatja, hogy az ellátáshoz való egyenlő esélyű hozzáférés - a fejlesztőszolgáltatások szinte elérhetetlenek a fővároson és a nagyvárosokon kívül - a súlyos szakember hiány (pl. fejlesztőpedagógus, gyógypedagógus, gyermekorvos, gyermekpszichiáter), a fenntartók és oktatási intézmények ambivalens hozzáállása nehezítik vagy ellehetetlenítik a gyermekek jogérvényesítését. Mindezt támasztják alá az ENSZ Gyermekjogi Bizottságának és az ENSZ Fogyatékosságügyi Bizottságának Magyarországra vonatkozó legutóbbi ajánlásai is, kimondva, hogy a szolgáltatást nyújtók gyakorlata -  különösen vidéken és külterületeken - továbbra is szegregálja a fogyatékossággal élőket, mások mellett a szegregált oktatással és közösségi szolgáltatásokhoz való korlátozott hozzáféréssel.