Bene Márton, az MTA TK Politikatudományi Intézet tudományos segédmunkatársa 2019-ben Akadémiai Ifjúsági Díjban, valamint ANGELOS – Kiváló Ifjú Kommunikáció- és Médiatudós Akadémiai Díjban részesült.

A közösségi média, azon belül is a Facebook érzékelhetően megváltoztatta a politikai kommunikáció működését. Bene Márton a közösségi oldalakon zajló állampolgári kommunikáció vizsgálatával azt próbálja feltárni, hogy miben áll ez a változás.

A közösségi média előtt az állampolgárokat elsődlegesen a hagyományos média látta el politikai információkkal. A politikai szereplők éppen ezért arra törekedtek, hogy felkeltsék e médiumok figyelmét, reakciókat váltsanak ki, melyek segítségével üzeneteiket eljuttathatták a szélesebb nyilvánossághoz. A közösségi média térnyerésének köszönhetően azonban az állampolgári kommunikáció is komoly információs jelentőségre tett szert. Számos választó saját ismerőseinek politikai megnyilvánulásain, lájkjain, megosztásain keresztül találkozik politikai tartalmakkal. Kutatások szerint ráadásul az ismerősök politikai aktivitásán keresztül látott politikai információk erősebb hatást gyakorolnak a választókra, mint az egyéb forrásokból való tájékozódás.

A politikai szereplők számára éppen ezért a választók széles rétegei már nem csak a médián, hanem az állampolgári kommunikáción keresztül is elérhetők. Ezért olyan kommunikációt próbálnak meg folytatni, amely nyersanyagot jelenthet a választók közösségi oldalakon zajló, egymás közti társalgásai számára. Ez jelentős változás a politikai kommunikáció működésében, hiszen a politikai szereplők kommunikációjuk során korábban elsődlegesen a választók kognitív és érzelmi dimenzióit vették célba, az állampolgárok társas, kommunikatív természete kevésbé kapott figyelmet.

Kiterjedt ismeretekkel rendelkezünk arról, hogy a média milyen politikai tartalmakra hogyan reagál, és ez hogyan hat a médiától reakciókat kiváltani igyekvő politikai kommunikáció működésére. Azt azonban okkal feltételezhetjük, hogy az állampolgári kommunikáció működése jelentősen eltér a média esetében feltárt mintázatoktól, tehát az azt befolyásolni törekvő politikai kommunikáció is különbözik a korábban megszokott formáktól. Az állampolgári kommunikáció és a politikai tartalmakkal kapcsolatos állampolgári reaktivitás működése azonban feltáratlan területnek számított – mostanáig. Kutatásaimban elsődlegesen arra keresem a választ, hogy hogyan működik az állampolgári reaktivitás, hiszen ennek segítségével ragadhatjuk meg, hogy hogyan változik meg körülöttünk a politika kommunikációja és ezáltal a politika működése.

A kutatási eredmények szerint a negatív tartalmak a legsikeresebbek az állampolgárok reakcióinak kiváltásában. Azok a politikai tartalmak terjednek a leginkább a Facebookon, amelyek erőteljes kritikát, személyes támadást vagy éppen felháborodást közvetítenek. Az eredményekből az is kiderült, hogy leginkább a politikailag elégedetlen választók kommunikálnak aktívan politikáról az oldalon. Így nem meglepő, hogy a Facebookról való politikai tájékozódás hatással van a választók valóságérzékelésére is. Egyetemisták vizsgálatából az derült ki, hogy minél nagyobb mértékben tájékozódik valaki a Facebookról, annál negatívabban ítéli meg a politika működését, miközben más tájékozódási forrás esetében ilyen hatás nem volt megfigyelhető.

A közösségi oldalakon az állampolgárok teljes ismerősi körük előtt jelenítik meg magukat, amikor politikai témákban megnyilvánulnak. Olyan politikai tartalmakhoz kapcsolódnak ezért, amelyeken keresztül fel tudják mutatni identitásuknak azokat az aspektusait, amelyeket kívánatosnak tartanak mások előtt. A negativitás a közösségi médiában zajló állampolgári kommunikáció számára azért lehet vonzó, mert kevésbé kívánja meg az illetőtől, hogy nyilvános elköteleződést vállaljon politikai szereplők vagy ügyek mellett, miközben politikai véleményének, értékeinek, meggyőződéseinek kifejezésére alkalmasnak bizonyul. Egy olyan közegben, ahol széles ismerősi kör előtt kell megjeleníteni magunkat, csak az igazán erős politikai meggyőződéssel rendelkező emberek számára vonzó határozott politikai azonosulásokat felvállalni. Negatív alapon jóval könnyebb elköteleződés nélkül kifejezni politikai érzületeket, ezért lehet vonzó az állampolgári kommunikáció számára.

Az eredményekből az is kitűnik, hogy a politikának egyre inkább a morális aspektusai kerülnek előtérbe a közösségi oldalakon zajló kommunikációban. A hagyományos közpolitikai témák és viták, melyek a hatékonyság, a hasznosság és a racionalitás felől közelítenek az egyes ügyekhez, és amelyek a hagyományos médiában is inkább előtérben vannak, itt jelentősen háttérbe szorulnak. Az emberek elsősorban a morális keretek között könnyen értelmezhető politikai tartalmakra reagálnak, ezek segítségével ugyanis ismerőseik előtt könnyen megjeleníthetik identitásuk morális elemeit. A hagyományos közpolitikai kérdésekben való állásfoglalás jóval kevesebbet árul el az adott illetőről, ezért kevésbé tekinthetőek a közösségi oldalakon zajló állampolgári társalgások hasznos nyersanyagának.

A politikai kommunikáció tehát egyre inkább az állampolgárok kommunikációs igényeihez igazodik. Az állampolgári kommunikáció felértékelődése és a politikai szereplők figyelmének fókuszba kerülése jelentősen átalakítja a politikai kommunikáció működését, hiszen az állampolgárok kommunikációja sok tekintetben eltér az eddig egyedül domináns média kommunikációjától. A politikai kommunikáció ezáltal egyre negatívabbá válik, a morális keretek között értelmezhető ügyek kerülnek előtérbe, hiszen ezeket az üzeneteket terjesztik el a közösségi oldalakon politikailag aktívabb állampolgárok a kevésbé érdeklődő társaikhoz. A hagyományos közpolitikai kérdések, különösen a média figyelmének homlokterében álló gazdaságpolitikai kérdések ezzel egyidejűleg háttérbe szorulnak.

Legutóbbi publikációi:

Bene Márton (2018) Post Shared, Vote Shared: Investigating the Link Between Facebook Performance and Electoral Success During the Hungarian General Election Campaign of 2014. Journalism & Mass Communication Quarterly, 95(2), 363–380.

Szabó Gabriella – Ov Cristian Norocel – Bene Márton (2018) Media Visibility and Inclusion of Radical Right Populism in Hungary and Romania. Problems of Post-Communism (online first). 

Bene Márton (2017) Go viral on the Facebook! Interactions between Candidates and Followers on Facebook during the Hungarian General Election Campaign of 2014. Information, Communication and Society 20(4): 513–529.