2022. április 12.
Dobos Emese kutatásáról ír a Pénzcentrum

A divatipar a világon az egyik legszerteágazóbb ágazat: nem csak a gazdaságra van hatalmas hatása, de a turizmussal is kéz a kézben jár. A divat alatt pedig egészen sok mindent érthetünk, hiszen beszélhetünk fast fashionről és high fashionről egyaránt, miközben egyáltalán nem mehetünk el a szó nélkül a környezetre gyakorolt hatása mellett. Ezeknek a kérdéseknek jártunk utána.

... 

"Egy példával szeretnék kezdeni: néhány évvel ezelőtt iszonyatosan pörgött a bambusz. Mennyivel jobb a bambusz, mivel sokkal kisebb a vízigénye, mint a gyapottermesztésnek. Viszont, ha magadelé képzelsz egy bambuszerdőt nehezebb összerakni, hogy ebből mégis hogyan lesz egy póló vagy egy zokni. A cégek pedig hajlamosak azzal operáli, hogy csak egy bizonyos aspektusra koncentrálnak, hiszen például kisebb a vízigénye a bambusznak, mint a gyapotnak, viszont irdatlan sok vegyszer kell ahhoz, hogy olyan szinten megroncsoljuk a növényt, hogy ruházati alapanyagot állítsanak elő. Ezzel pedig durván kimerítik a zöldremosás fogalmát a fast fashion cégek, ami egy durva visszaélés a vásárlók jóindulatával"

– mondta el lapunknak Dobos Emese, aki hangsúlyozta, hogy sajnos ugyanaz történik most is, mint korábban a bambusszal, csak most az újrahasznosított alapanyagok és az organikus pamuttal is. Az utóbbi esetében különösen bevett szokás a részigazságok közlése. Hiszen, ha belegondolunk kicsit magunktól is rájövünk, hogy a világon nincs annyi pamut, mint amennyit a fast fashion cégek kommunikálnak felénk. Az organikus pamut termesztés pedig a világ gyapottermesztésének egy egészen kicsi szegletét teszi ki. A desinformációk és a cégeknek az árai pedig nem segítenek abba, hogy a vásárlók tudatosan döntsenek.