2021. április 5.
Az Azonnali cikke

A társadalmi változások lenyomatai az üres épületek, amiknek lehetne ugyan új funkciót találni, de ennek gyakran a pályázati források ész nélküli elégetése szab gátat, és a megfelelő szakértelem is hiányzik hozzá. Vidék- és építészetszociológus segítségével mutatjuk, hogy hogyan hasznosítanak újra funkciójukat vesztett épületeket vidéken – és hogyan nem.

A huszadik században funkcionalista városok épültek, ahol az egyes városrészeknek megvolt a saját, egymástól elkülönült funkciójuk – magyarázza Tamáska Máté építészetszociológus, a váci Apor Vilmos Katolikus Főiskola oktatója, mellette a Társadalomtudományi Kutatóközpont külső kutatója az Azonnalinak, rávilágítva a kérdés tágabb összefüggéseire is. Ez egyrészt azzal járt – mondja Tamáska –, hogy ezek között a városrészek között közlekedni kell, másrészt nagyon sok épületnek alacsony a kihasználtsága – egy irodaépületnél a 20 százalékos kihasználtság már jónak számít.

Csurgó Bernadett vidékszociológus, az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont tudományos főmunkatársa több kutatásban is foglalkozott vidékfejlesztéssel, és azzal, hogy a vidékfejlesztésben hogyan jelenik meg, milyen szerepet játszik és hogyan hasznosítható a kulturális örökség.