Honfoglaló középosztály

2021. november 3. 
A Magyar Demokrata cikke

A város környéki vidék nem csupán agglomeráció, hanem a vidéki tér sajátos típusa

A növekvő, egyre zsúfoltabb városokból való kiköltözés nem új jelenség, a népesség  növekedése évezredek óta mindig kirajzást eredményezett. A vidékre település mögött  mértékadó szociológiai kutatások szerint ezúttal részben gazdasági, de főként lélektani  okok húzódnak meg.

Dr. Csurgó Bernadett vidékszociológus, az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat Társadalomtudományi Kutatóközpont Szociológiai Intézetének tudományos főmunkatársa 2013-ban megjelent munkájában arra hívja fel a figyelmet, hogy a városról vidékre költözésben nem csak a mindennapi megélhetés alacsonyabb költségei számítanak. A nemzetközi szakirodalom számos jelentős szerzője az indusztriális és a posztindusztriális társadalom közötti váltásként is értelmezi a folyamatot. Csurgó Bernadett Vidéken lakni és vidéken élni című könyvében így ír: „…fontos tényezőnek tekintik az emberek érték- és életmód preferenciáinak megváltozását […] A globalizáció és urbanizáció megváltoztatja az emberek életmódját. […] A kommunikációs technológiák fejlődése ellenére a fizikai közelség továbbra is fontos a bizalmas kommunikáció igénye és szükséglete miatt a családban és a rekreáció helyein, sokkal inkább, mint a munka- és üzleti kapcsolatokban.” Vagyis, olvasható ki a vidékszociológus szakember munkájából, a praktikus szempontok mellett meghatározóak a lelki mozgatórugók is. Csurgó Bernadett szerint „a gazdasági tényezők nem befolyásolják a különböző vidéki területek vonzerejét. A város környéki területek növekedésének hátterében sokkal inkább egyfajta mentalitás áll, függetlenül a társadalmi osztálytól vagy életstílustól.” Ennek megfelelően a szakember úgy látja, hogy a város környéki vidék nem csupán agglomeráció, hanem a vidéki tér sajátos típusa, ahol keverednek a városiasodás és a hagyományos életmódhoz való visszatérés elemei. Jellemző továbbá, hogy a városból vidékre költöző középosztálybeliek új lakóhelyük döntő befolyású társadalmi rétegévé válnak, és – írja Csurgó Bernadett – „igényeik, érdekeik alakítják a város környéki vidéket társadalmi-kulturális értelemben egy versengő térré, ahol a városi és vidéki miliő elemei keverednek és versengnek egymással”. Ennek megfelelően – összegzi kutatásait a szakember – „a városból vidékre vándorlás a jelenkori vidék egyik meghatározó tér- és társadalomátalakító folyamata.”