2022. július 1.
A telex cikkében Paksi veronika és Tardos Katalin kutatásáról

Az MTA új rendes tagjainak 26:0-ás férfi–női aránya és Kende Anna tiltakozása újra ráirányította a figyelmet a kérdésre: vajon mi okozza, hogy míg a felsőoktatásban stabilan magasabb a nők aránya, itthon és világszerte még mindig jóval kevesebb elismerés és magas pozíció jut a női tudósoknak? A tudomány férfiközpontúsága? A kutatási intézményrendszer patriarchális jellege? A gyerekvállalásra érzéketlen munkahelyek? A látens diszkrimináció és a szexizmus? Ezek együttesen alakíthatják ki azt a nehezített pályát, amelyen a női tudósok és kutatók mozognak. Szociológussal, történésszel, adattudóssal, anyagfejlesztővel és atommagfizikussal, valamint az MTA tagjaival jártuk körül a témát – olyan szakértőkkel tehát, akik nőként maguk is végigvették az akadályokat.

... 

Az Európai Bizottság nők európai kutatásban betöltött szerepét vizsgáló kiadványa, a She Figures legutóbbi statisztikái szerint az EU 27 tagállamában átlagosan 32,8 százalék a kutatónők aránya, Magyarországon pedig 30,5 százalék, amivel a lista alsó harmadába tartozunk. A nők tudományos életpályáját kutató Paksi Veronika szociológus, a Társadalomtudományi Kutatóközpont Szociológiai Intézetének munkatársa szerint ennek okait vizsgálva mindenekelőtt azokról a nyílt és rejtett akadályokról kell beszélnünk, amikkel a nőknek szükséges megküzdeniük a szakmai előmenetelük során. A szakirodalom ezeket az alapvető akadályokat két érzékletes képpel szemlélteti. A leaky pipeline, azaz a szivárgó vezeték metaforája az akadémiai, kutatói életutat egy lyukas vízvezetékhez hasonlítja: miközben haladnak előre a szakmai pályájukon, a nők láthatatlanul szivárognak el. Másrészt a pályájuk előrehaladtával egyre kisebb arányban találjuk meg őket a magasabb tudományos címek és vezető pozíciók birtokosai között, mert férfi kollégáikhoz képest nem vagy csak sokkal lassabban haladhatnak előre – üvegplafonba ütköznek. Az üvegplafon pedig csak nehezen áttörhető, hiszen az akadályok jórészt rejtettek, láthatatlanok. Az üvegplafonindex tekintetében hazánk szintén az egyik legrosszabb helyen áll az EU-tagállamok között: a legmagasabb – kutatóprofesszori vagy egyetemi tanári – pozíciókban itthon majdnem két és félszer kevesebb nőt találunk, mint férfit.