Társadalomtudományi Kutatóközpont: Ugrásszerűen javuló tudományos teljesítmény

2022. március 7.

Március 3-án került sor a TK szokásos éves kutatóhelyi értekezletére, amelyen Boda Zsolt főigazgató bemutatta az előző év eredményeit. 

2021-ben az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH) megnövelt költségvetésének hála, a TK költségvetési támogatása is jelentősen nőtt, meghaladta az 1,6 milliárd Ft.-ot, amelyhez 640 millió Ft. (ami az összes kiadás mintegy 30%-ának felel meg) saját pályázati bevétel társult. A büdzsé növekedése nem csupán a kutatói és adminisztratív fizetések már régóta esedékes emelését tette lehetővé, de infrastrukturális és informatikai fejlesztéseket is. Örvendetes, hogy a pénzügyi helyzet mellett a TK tudományos teljesítménye is további javulást mutatott.

A rangos nemzetközi folyóirat-publikációk száma ugrásszerű növekedést mutat az előző évekhez képest. A TK kutatói összesen 85 cikket jelentettek meg impakt faktoros vagy SCimago Q1-es folyóiratban (lásd az ábrát). Ezek a publikációk mintegy indikátorai a kutatók nemzetközi versenyképességének, és egyébként az ELKH-tól kapott támogatás nagysága is függ tőle. Olyan kiváló tanulmányok tartoznak közéjük, mint Ságvári Bence és szerzőtársai hálózat-elemzése az iWiW-ről és annak összefüggéseiről a népesség földrajzi elhelyezkedéséről a Nature Communications-ben (impakt faktor: 12), Bene Márton tanulmánya a pártok mérete és Facebook-kommunikációjuk eredményessége közötti kapcsolatról a New Media and Society-ben (impakt faktor: 8), vagy Győri Ágnes, Huszár Ákos és Balogh Karolina elemzése a hazai energiafogyasztás trendjeiről az Energies-ben (impakt faktor: 3).

Q1-es és impakt faktoros folyóiratban megjelent cikkek száma a TK-ban

Szerencsére a folyóiratcikkek nem szorították ki a más típusú publikációkat. A TK kutatói hét kötetet jelentettek meg rangos nemzetközi könyvkiadóknál, amelyek közül kiemelkedik Fekete Balázs Paradigms in modern comparative law című, az oxfordi Hart kiadó gondozásában megjelent monográfiája.

Mindemellett a hazai publikációk száma is nőtt a megelőző évhez képest: 2021-ben összesen 563 magyar nyelvű cikk, tanulmány vagy kötet jelent meg a TK kutatóitól, amelyek közül ki kell emelni az összesen 54 magyar nyelvű monográfiát és tanulmánykötetet. Néhány cím a listából:

A TK publikációs politikájának alapelve, hogy könyvek megjelenését azzal a feltétellel támogatja, ha a kötet – egy esetleges türelmi időszak után – szabadon letölthető a kutatóközpont honlapjáról. Ezt az elvet a könyvkiadók is elfogadják, így a fenti címek vagy már elérhetőek a TK illetve intézeteinek honlapján, vagy rövidesen elérhetők lesznek.

A TK évről évre egyre sikeresebb a hazai és nemzetközi kutatási pályázatokon, és ezek a források immár az összköltségvetés harmadára rúgnak. Az ELKH-tól kapott központi támogatás a publikációs teljesítmény mellett a pályázati sikerességet is figyelembe veszi. A TK az ELKH kutatóhelyek közötti pályázati sikerességi rangsorban a középmezőnyben helyezkedik el, ha az egy kutatóra jutó pályázati bevételt tekintjük. Ez azért figyelemre méltó, mert a humán tudományos pályázatok tipikusan kisebb költségvetésűek, mint a természettudományosok, amelyeknél a kutatásoknak gyakran jelentős anyag-, labor- és egyéb költsége van. A TK „közepes” eredményessége tehát valójában kiemelkedő, hiszen természettudományos kutatóhelyeknél is jobb.

A TK kutatói az NKFIH OTKA pályázatokon 2021-ben 190 millió Ft-ot nyertek, Szalma Ivett révén új Lendület-pályázat nyertes is van, illetve a TK tagja a Mesterséges Intelligencia Nemzeti Laboratóriumnak is. Tavaly a nemzetközi pályázati sikeresség ugyan megbicsaklott, ha az elnyert források nagyságát nézzük, azonban ennek oka elsősorban a kutatóközponton kívül keresendő: mivel tavaly indult az Európai Unió új kutatásfinanszírozási ciklusa, a Horizon Europe, a pályázati kiírások és a döntések időben eltolódtak. A TK kutatói tavaly a sokéves átlaghoz képest több nemzetközi pályázatot adtak be, ezeknek többségéről azonban még nincs döntés. Ha a nyertes pályázatok száma a beadottakhoz viszonyítva a korábbi évekhez hasonlóan alakul, akkor ez biztató kilátásokat jelent a pályázati bevétel alakulását illetően.

A TK az eredményeit többek között a saját szervezésű hazai és nemzetközi konferenciákon és a tudománykommunikáció egyéb csatornáin igyekszik közzétenni. A TK székhelye az MTA Humán Tudományok Házában található, amely ideális körülményeket biztosít rendezvények szervezésére is, bár ezek tavaly a járvány miatt jórészt hibrid formában valósultak meg. Nemzetközi tanácskozásra került sor többek között a vidékfejlesztés új irányairól, a digitális platform-gazdaság munkaszociológiai kihívásairól, a történelmi alkotmány kérdéseiről, a nemzeti kisebbségek nem-területi autonómiájának lehetőségeiről vagy a demokratikus innovációkról. A nem-tudományos közönség a Kutatók éjszakájának előadásain és a számos nyitott rendezvény és könyvbemutató révén kaphat képet a TK-ban folyó munkáról, nem beszélve a honlapon, a Facebook-on és más csatornákon megjelenő híradásokról. A TK két éve indította A véleményeken túl című podcastját, amelynek – egyre magasabb hallgatottságú – epizódjai ugyancsak az aktuális kutatási kérdéseket és eredményeket mutatják be.

Fotók