Lamm Vanda, az MTA rendes tagjának székfoglaló előadása

 

A kötelező nemzetközi bíráskodás kilenc évtizede

Összefoglaló

Amikor 1920. december 13-án a Nemzetek Szövetségének Közgyűlése egyhangú határozattal elfogadta az Állandó Nemzetközi Bíróság Statútumát, nemcsak egy állandóan működő „világbíróság" létrehozásáról határozott, hanem egyben bevezette az államközi vitákra a kötelező bíráskodásnak egy korlátozott és korábban ismeretlen rendszerét.

Az új rendszer lényege az volt, hogy az államok egyoldalú nyilatkozatban vállalhatják, hogy majdan felmerülő vitáikban kötelezőnek ismerik el a Nemzetközi Bíróság joghatóságát a hasonló nyilatkozatot tett államok viszonylatában. Az így létrejövő nyilatkozatok különleges hálózatot alkotnak, amely a nyilatkozatot tett államok viszonylatában egyfajta sajátos, kötelező bíráskodási rendszerként működik.

Ezt a rendszert létrejöttekor túlzott elvárások övezték, sokan úgy vélték, hogy megtörténtek az első lépések az általánosan kötelező nemzetközi bíráskodás felé, és csak idő kérdése, mikor jutunk el ahhoz, hogy az államok kötelesek legyenek vitáikat bírói úton rendezni.

Az általánosan kötelező nemzetközi bíráskodás bevezetése helyett azonban már az 1920-as években tapasztalhatók voltak olyan jelenségek, amelyekre a bíróság alapítói nemigen gondolhattak, illetve amelyek arra utaltak, hogy az államok a kötelező bíráskodásnak ezt a formáját is csak bizonyos fenntartásokkal, illetve korlátozásokkal hajlandók elfogadni. A háborús évek közeledtével, illetve a második világháború után a kötelező nemzetközi bíráskodással kapcsolatos negatív tendenciák csak felerősödtek. A legutóbbi két évtizedben azonban a nemzetközi bíráskodás jelentős felfutása következett be, mind több állam fogadta el a Nemzetközi Bíróság kötelező joghatóságát, illetve egyre több állam fordult hozzá.

A kötelező bíráskodásra vonatkozó szabályok az Állandó Nemzetközi Bíróság létrejötte óta nem változtak, noha mind az ENSZ Alapokmányát és a Nemzetközi Bíróság Statútumát kidolgozó San Franciscó-i konferencián, mind pedig az ENSZ-szel kapcsolatos különféle reformjavaslatokkal összefüggésben megfogalmazódott a bíróság vonatkozásában bizonyos módosítások szükségessége, ezek azonban a joghatósági rendszert nem érintették.

Az előadó arra próbál rávilágítani, hogy az elmúlt 90 év tapasztalatai és a két Nemzetközi Bíróság joggyakorlata alapján érdemes lenne újragondolni a kötelező joghatóság kérdését, s ki kellene iktatni olyan jelenségeket, amelyek napjainkban illuzórikussá teszik a bíróság kötelező joghatóságának az elfogadását.

Az Állandó Nemzetközi Bíróság létrejötte nem utolsósorban az első világháború szomorú tapasztalatainak köszönhető. Az előadó szerint az első világháború kitörésének 100. évfordulója jó alkalom lehetne rá, hogy a nemzetközi közösség államai átgondolják a Nemzetközi Bíróság kötelező joghatósági rendszerét, s megvalósítsanak olyan elképzeléseket, amelyek a meglévő jogi keretek között próbálják a kötelező joghatósági rendszert megreformálni.