2021. december 6.
Metz Rudolf cikke a Qubit-en

Ha körbenézünk a hazai és a világpolitikai palettán, úgy érezhetjük, hogy csak rossz és még rosszabb opciók között választhatunk. A hordalékként halmozódó rossz történelmi tapasztalatok fényében talán nem meglepő, hogy sokszor az ördögöt is a falra festjük: féljük és rettegjük a rossz vezetőket és a személyi kultuszt. Van, amit az idő sem szépít meg. Az ellenben már igencsak meglepő, hogy így érzünk egy demokratikus környezetben is, amely a minimális (sokak szerint a legpesszimistább) definíció szerint eleve azt a célt szolgálja, hogy gátat szabjon a rossz vezetésnek és leválthatóvá tegye a rossz politikusokat. Mégis sokszor halljuk: a vezetőink mentális problémákkal küzdő „futóbolondok”, gonosz terveket szövő „patás ördögök” és a demokráciát lebontó, zsarnoki hajlamú vezérek. Ezzel viszont gyakran abba a hibába esünk, hogy farkast kiáltunk.