2023. július 1.
Lux Ágnes a Telexnek nyilatkozott

Tíz éve csökkentették bizonyos bűncselekményeknél a büntethetőség alsó korhatárát 14-ről 12 évre. A számok már 2013-ban sem igazolták a törvénymódosítás szükségességét: a 14 éven aluli bűnelkövetők száma nem növekedett, és azóta sem látszik ilyen tendencia, csupán tavaly voltak kiugró adatok. 2014 és 2022 között 136 gyereket ítéltek el jogerősen, azelőtt őket nem büntethették volna. Egy kriminológus szerint társadalmi problémákat akartak büntetőjogi eszközökkel megoldani. A Rákospalotai Javítóintézet korábbi igazgatója úgy látja: egy 12-14 éveseknek szánt speciális gyerekotthon hatásosabb lenne a javítónál. A kormány szerint jogos és megalapozott a sokak által megfogalmazott igény a szigorításra, mert a gyerekek előbb érnek, és erőszakosabb az érdekérvényesítésük.

(...)  Magyarországon a 2010-es évek elején nem történt olyan kirívó eset, amely indokolta volna a szigorítást. Sőt, Lux Ágnes, a Társadalomtudományi Kutatóközpont munkatársa, az UNICEF Magyarország gyerekjogi szakértője azt mondta lapunknak: 2012 a „gyerekbarát igazságszolgáltatás” éve volt Magyarországon. Ekkor fogadtak el két gyerekbarát igazságszolgáltatásról szóló törvénycsomagot, és az ombudsman is a gyerekbarát igazságszolgáltatással foglalkozott. Például jelentést adott ki arról, hogy az Európa Tanács gyerekbarát igazságszolgáltatásról szólóiránymutatásának mennyire felel meg Magyarország, foglalkozott a fogva tartott fiatalok körülményeivel vagy a mediáció intézményével. Az alapvető jogok akkori biztosa, Szabó Máté indokolatlannak tartotta a büntethetőségi korhatár leszállítását. Szerinte a deviáns gyerekek problémáját nem elsősorban büntetőjogi szankciókkal, hanem gyerekekkel foglalkozó szakmákkal, így a gyerekvédelemmel, az oktatással és az egészségüggyel összefogva kell kezelni, kiemelve a megelőzést és a fiatalok jogait.