2022. augusztus 4.
Csizmady Adrienne és Kőszeghy Lea publikációjáról ír a Qubit

Egyre nyilvánvalóbban elkülönül egy nemzedék, az úgynevezett bérlői generáció (angolul generation rent), amelybe azok a 18 és 40 év közé eső fiatal felnőttek tartoznak, akik kiszorultak a lakáspiacról, mert nincs pénzük lakást vásárolni, így a jövedelmük nagy részét bérleti díjra kell fordítaniuk. Ráadásul a magas megélhetési költségek mellett, a diákhitelek és az alacsony bérnövekedés miatt még pénzügyi nehézségekkel is szembe kell nézniük – magyarázza Tejvan Pettinger, az Oxfordi Egyetem közgazdász professzora, aki július közepén foglalta össze a fiatal bérlői generáció jelentését és kialakulásának okait. Az okot a 2008-as világválság után átrendeződött lakáspiacban nevezte meg: azóta egyre nehezebb lakáshoz jutni amiatt, hogy a lakásárak gyorsabban emelkednek, mint az infláció. A világ legdrágábbnak számító brit lakáspiacán ez a jelenség nagyon is jelen van, de két magyar kutató megvizsgálta, hogy vajon Magyarországra mennyire jellemző a más országokban is létező bérlői generáció megjelenése.

A júliusban megjelent, A „bérlői generáció", a túlsúlyban lévő magán lakástulajdonlás környezetében: Budapest esete című tanulmány szerzői (Csizmady Adrienn szociológus, az ELKH TK Szociológiai Intézetének igazgatója és Kőszeghy Lea szociológus, az ELKH TK tudományos munkatársa) azt írják, hogy Magyarországon eddig még senki nem kutatta ezt a témát, pedig itthon is megjelent a fiatalok bérlői generációja. Az, amelynek tagjai a korábbi generációkhoz képest többen kényszerülnek piacon elérhető albérletekbe, és hosszú távon is úgy látják, hogy a bérlakás lesz a lakhatási helyzetük legesélyesebb megoldása. A Qubit kérdésére válaszoló 23 éves, Budapesten élő egyetemista, Félix is hasonlóképp gondolkodik: „Nálam az öröklés nem jön szóba, és az, hogy vennék egy lakást, nem hiszem, hogy megtörténne velem. Hogy egy összegben legyen olyan sok pénzem, arra nem látok sok esélyt. Egyszerűbb albérletben lakni, és egyszerre kisebb összegeket kifizetni.”