2022. május 9.
Ságvári Bence a Szabad Európa cikkében

Az EU-ban a magyarok tolerálják leginkább a korrupciót; értékrendjükben az orosz–ukrán háború kapcsán az EU-átlagot messze meghaladóan a biztonság áll minden más érték, például a szolidaritás előtt, és nagyon sokan relativizálják az orosz agressziót is. Miért ennyire mások a magyarok? Van-e közös nevezője ennek a három sajátosságnak?

A társadalmak tagoltak, tagjai sokféle értékrendet, véleményt vallanak, de mégis, lehet-e azt mondani egy társadalom nagy részéről, hogy tolerálja a normaszegést, hajlamos hazug információkban hinni és azok alapján kialakítani a véleményét? (Már amennyiben egy vélemény kialakításához egyáltalán szükségünk van tényekre, információkra, és nem beállítottságaink, érzelmeink, világképünk alapján döntünk ténykérdésekben is, például hogy kártékonyak-e az oltások.)

Szembetűnő, hogy a szomszéd országok kisebbségi magyarjai is hasonló értékekkel, véleményekkel jellemezhetők, mint az anyaországiak, miközben többségi társadalmaik például jóval markánsabban ítélik el az orosz agressziót. Ezt részben magyarázhatja a Kárpát-medencei magyarok közös kommunikációs tere: a Fidesz-szimpatizánsok (akik főleg Romániában elsöprő többségben vannak, főleg tömbmagyar területeken) ott is ismétlik a magyar kormányzat kommunikációs úthengerének paneljeit.

De ennél bonyolultabb a helyzet, ezért kerestünk meg két szociológust, Kiss Tamást, a kolozsvári Nemzeti Kisebbségkutató Intézet, és Ságvári Bencét, a budapesti Társadalomtudományi Kutatóközpont főmunkatársát. (A szlovákiai magyar közösség kutatói közül – értékelhető adatok hiánya miatt – nem sikerült megszólalót találnunk.)