A választók 18 százalékáért kell megküzdenie a kormánypártnak és az ellenzéknek

2022. március 2.
A Qubit cikke A magyar társadalom a választások előtt konferencián elhangzottakról

„Ha az én életművem csak annyiból fog állni a következő években, hogy ne úgy hívják ezt a választói csoportot, hogy »bizonytalanok«, és képesek lennénk elfelejteni, hogy ez a csoport csak bizonytalan szavazókból áll, már célt ért a munkásságom ” – kezdte keddi előadását Szabó Andrea ifjúságkutató, a Társadalomtudományi Kutatóközpont (TK) igazgató-helyettese, aki azt mutatta be, hogy az általa „ismeretlen preferenciájú" választói csoportnak nevezett réteg valójában három különálló, „világos kontúrokkal” rendelkező csoportra osztható: a ténylegesen bizonytalanokra, a titkolózókra és a passzívokra. 

Szabó adatai annak a kérdőíves vizsgálatnak az első eredményeiből származnak, amit a TK Mobilitás Kutatási Centrum 2015-ben, 2018-ban és 2021-ben a társadalmi mobilitás és egyenlőtlenség témájában készített. A kutatás központi elemeként kidolgozott társadalmi integrációs modellhez az első két hullámban 2000 fős, majd 2021-ben – ahogy a kutatás vezetője, Kovách Imre szociológus, a TK kutatóprofesszora fogalmazott, „rendhagyó nagyságú" –, 5000 fős mintát használtak fel. A tavaly ősszel felvett adatok elemzésének első eredményeit kedden mutatták be A magyar társadalom a választások előtt című konferencián. Kovách elmondta, hogy bár a konferencia nem alkalmas választási előrejelzésre, az adatokon keresztül jobban érthetővé válik, hogy mi jellemzi a fideszes, az ellenzéki és az ismeretlen preferenciájú választókat ma Magyarországon.