Győri Ágnes (2023) The impact of social-relationship patterns on worsening mental health among the elderly during the COVID-19 pandemic: Evidence from Hungary. SSM Population Health, 21(3), Paper: 101346. (D1, IF: 4) https://doi.org/10.1016/j.ssmph.2023.101346
A tanulmány egy 2020 nyarán készült nagymintás kérdőíves kutatás (a SHARE COVID-19 survey) adatbázisának felhasználásával a társas kapcsolatok mentális egészségre gyakorolt hatását vizsgálta az idősebb lakosság körében a koronavírus-járvány kitörését követően. Többváltozós regressziós modellek segítségével azt tárta fel, hogy a családi és közösségi kapcsolatok típusa, módja és intenzitása alapján azonosított kapcsolatháló-mintázatok hogyan függtek össze a különböző mentális betegségtünetek – koronavírus-járvány hatására bekövetkezett – változásaival.
Annak fényében, hogy Magyarországon magas a bizalomhiány, és ez a bizalmatlanság erőteljes a társadalmi tőke participációs elemeinek – köztük a segítségnyújtási aktivitás – tekintetében is, az idősek helyzete és támogatása – különösen az extrém járvány-körülmények között – eddig nem vizsgált fontos összefüggések feltárását eredményezte.
A tanulmány eredményei megerősítik, hogy a kapcsolathiányos network lényeges szerepet játszik a depresszió, a szorongás, az alvászavar és a magányérzet súlyosbodásában. Érdekes viszont, hogy az intenzív szűk körű kapcsolati hálóval rendelkezők csoportjában nagyobb volt a mentális tünetek romlásának kockázata a többféle kapcsolataktívakhoz képest. Sőt, a főként elektronikus kapcsolatgazdag-network ugyancsak növelte a különböző mentális betegségtünetek súlyosbodásának valószínűségét. Vagyis a virtuális világ és az új kommunikációs technológiák széleskörű elterjedésével kínált lehetőségek – pl. SMS, e-mail, Skype, FaceTime – nem tudnak olyan hatékony szerepet betölteni az idősek mentális egészségének védelme szempontjából mint a személyes, „hús-vér” kapcsolatok. Ennek kézenfekvő oka – legalábbis Magyarországon az IT eszközök és az infrastruktúrához való hozzáférés anyagi terhei miatt – egyrészt az informatikai szakadék léte, másrészt az, hogy az idős generáció felkészítése az IT eszközök használatára nehéz. További érdekes eredmény, hogy az intenzív szűk körű kapcsolatháló az intenzív családi és ismerősi kapcsolathálóhoz képest kisebb eséllyel járult hozzá a mentális egészség rosszabbodásának elkerüléséhez. Másként megfogalmazva, a mentális egészség szempontjából a leginkább előnyös a többféle kapcsolattípusú és kapcsolatformájú network-mintázat, és a kizárólag szűk körű intenzív kapcsolatok nem elegendőek a mentális egészség védelméhez. A sokszínű kapcsolatháló, melyben a szoros kötelékek mellett a gyenge kapcsolatok is intenzíven jelen vannak, potenciálisan lehetővé tesz olyan személyekhez való hozzáférést, akik hasznosak vészhelyzetben, olyanokhoz, akik fontos információs támogatást nyújtanak, és/vagy ezek a távolabbi/ gyenge kötések is lehetnek érzelmileg intenzívek.