Patkós Veronika az MTA TK Politikatudományi intézet tudományos segédmunkatársa, 2019-ben Akadémiai Ifjúsági Díjban részesült.
Az erős politikai megosztottság a magyar társadalom egyik leggyakrabban emlegetett vonása. Társadalomtudósok, politikai elemzők és közéleti személyiségek is rendszeresen nyilatkoznak a szekértáborharc, a pártos állásfoglalások, a politikai preferenciáktól befolyásolt véleményalkotás jelenlétéről és káros hatásairól. A témában megszólalók lényegében egybehangzó véleménye az, hogy Magyarországon túlságosan mélyen megosztott a társadalom gondolkodása a politikai oldalak mentén, és hogy ez a megosztottság a szűken vett politikai kérdéseken kívül az élet számos más területén is megjelenik. Az is általános meglátás, hogy ez összességében károsnak tekinthető.
Ezt a szokatlanul egységes állásfoglalást tekintve meglepő, hogy korábban nem született olyan kutatás, ami egyértelműen igazolta volna, hogy a magyar társadalom erősebben megosztott lenne politikai értelemben, mint például más európai országok. Ráadásul, bár a feltételezés általános, alig ismerünk olyan kutatásokat, amelyek azt vizsgálták volna, hogy a megosztottságnak valóban vannak-e káros hatásai.
Ezért az MTA TK Politikatudományi Intézetében folyó, a politikai megosztottság méréséről, okainak és hatásainak feltárásáról szóló kutatás eredményei nemzetközileg is újdonságnak számítanak, és jelentős érdeklődésre tarthatnak számot. A kutatás jelenleg 30 európai ország mintegy 260 000 válaszadójának válaszait vizsgálja. A vizsgálatok eredményei azt mutatják, hogy a magyar társadalom Európában valóban a politikailag legmegosztottabbak közé tartozik - a 2003 és 2015 közötti időszak legszélsőségesebben polarizált esete így épp Magyarországhoz köthető, a magyar társadalom az adatok szerint 2007-ben volt a leginkább megosztott.
A kutatás azt is igazolta, hogy a megosztottság nem csak a politikai kampányok stílusára vagy a közbeszéd állapotára lehet káros hatással, hanem a gazdaságra gyakorolt negatív hatásai is jelentősek. Számos gazdasági mutatót vizsgálva, a pártos megosztottság egyértelműen rosszabb eredményekkel állt kapcsolatban, a gazdasági eredményesség minden vizsgált dimenziójában. A megosztott országokban kisebb a gazdasági növekedés, alacsonyabb a jólét átlagos szintje, míg nagyobb a munkanélküliség, és általában magasabb a költségvetési hiány, az államadósság és az infláció is. A megosztottság gazdasági növekedésre gyakorolt káros hatása akkor is jelentős marad, ha kiszűrjük a növekedés magyarázatára használt legfontosabb gazdasági mutatók hatását, mint a foglalkoztatottság, a befektetések aránya, vagy a humántőke minősége. Ezek az eredmények rávilágítanak, hogy függetlenül attól, hogy lehangol, felbosszant, vagy éppen hidegen hagy minket a politikai megosztottság, a hatásait mindannyian a zsebünkön érezzük.
A kutatási eredményekről részletesen olvashat itt:
Patkós Veronika (2017) POLITIKAI POLARIZÁCIÓ ÉS GAZDASÁGI SIKERTELENSÉG AZ EURÓPAI DEMOKRÁCIÁKBAN. Politikatudományi Szemle, 2017/4.
Legutóbbi publikációi:
Papp Zsófia – Patkós Veronika (2018)
The Macro-Level Driving Factors of Negative Campaigning in Europe (A negatív kampány makro-szintű meghatározói)
The International Journal of Press/Politics, 20 Oct 2018, online first, SAGE Journals
Impakt faktor: 2.468; http://real.mtak.hu/89387
Patkós Veronika – Boda Zsolt (2018)
Driven by politics: agenda setting and policy-making in Hungary 2010–2014
Policy Studies, Vol. 39, 2018 - Issue 4. 402–421. p. Online first, Taylor and Francis;
Impakt faktor: 0.609; http://real.mtak.hu/90099
Körösényi András – Patkós Veronika (2017)
Variations for Inspirational Leadership: The Incumbency of Berlusconi and Orbán
arliamentary Affairs, 70:(3) 611–632
Körösényi András – Patkós Veronika
Liberal and Illiberal Populism: The Leadership of Berlusconi and Orbán
Corvinus Journal of Sociology and Social Policy, 8:(3S), 315–338.