2021. szeptember 4.
A G7 podcastja Messing Verával és Ságvári Bencével
2002-ig visszatekintve a migrációval kapcsolatos attitűdök rendkívül stabilak voltak európai átlagban, tehát nem nagyon mozdultak el sem a gazdasági válság, sem pedig a migrációs folyamatok hatására. Országok közti összehasonításban trendszerűen viszont jelentős különbségek voltak – mondta Messing Vera, a Társadalomtudományi Kutatóközpont Szociológiai Intézetének kutatója az e heti G7 Podcastban.
2015-16 környékén a migrációs helyzet hatására egész Európában elmozdultak negatív irányba a migrációval kapcsolatos attitűdök, de a 2016 és 2019 közötti időszakban „visszakorrigáltak”. Emellett viszont azt láttuk, hogy az országok között megindult egy széthúzás – mondta Ságvári Bence, a Társadalomtudományi Kutatóközpont Szociológiai Intézetének kutatója.
Nyugat-Európa számos országában a migrációs válságot követően a negatív kilengés visszakorrigált, tehát a bevándorlás és a bevándorlók megítélése javult. Kelet-Európa számos országában, leginkább Magyarországon és Lengyelországban egyértelmű volt egy nagyon negatív elmozdulás, ami egyébként kicsit szintén visszakorrigált 2019-re. De így is Magyarország volt az utóbbi 5-6 évben végig az európai mezőny élén a migráció elutasítása szempontjából.
A G7 Podcast e heti adásában Messing Verával és Ságvári Bencével nemrég megjelent új tanulmányukról beszélgettünk, amiben többek között arra próbáltak meg válaszolni, hogy milyen tényezők határozzák meg, hogy az emberek hogyan viszonyulnak a migrációhoz, ebben milyen különbségek vannak az EU régi és újabb tagállamaiban, és hogy milyen összefüggés van a migráció elutasítása és a populista pártok támogatottsága között.
A kutatók a European Social Survey adatbázisa alapján azt találták, hogy a biztonságérzettel kapcsolatos alapvető érték jelentősen meghatározza, hogy valaki mit gondol a bevándorlásról úgy általában, illetve mit gondol arról, hogy be kéne-e fogadni menekülteket az adott országba. A biztonság itt azt jelenti, hogy kinek mennyire fontos az, hogy fizikai, egzisztenciális, lelki biztonságban érezze magát. Az összefüggés úgy nézett ki, hogy minél fontosabb valakinek a biztonság, annál inkább hajlamos elutasítóbbá válni a bevándorlással kapcsolatban.
Itt véletlenül sem azt szeretnénk állítani, hogy van, akinek a biztonság egyáltalán nem fontos. Csak vannak olyan, főleg nyugat-európai és skandináv országok, ahol ez az alapvető biztonságérzet megvolt gazdaságilag, társadalmi stabilitás szempontjából. És nyilván, ha az ember magát biztonságban érzi, akkor elfogadóbb, beengedőbb és általában pozitívabban láthatja a bevándorlás és a migráció kérdését. Kelet-Európában ez a biztonság ugye történetileg hiányzik, de az elmúlt évtizedekben, tehát a most élő generációk egy jelentős részének az életében ez biztos, hogy nem volt meg. Úgyhogy ez például egy nagyon fontos szempont, magyarázhatja Európának ezen a felén a migráció elutasítottságát – mondta erről Ságvári Bence.
Messing Vera szerint a következő időszakban a migrációval kapcsolatos attitűdöket alapjaiban fogja meghatározni a járvány.
Másfél éve élünk egy világjárványban, ami nagyon sok olyan tényezőre alapvetően hatott, ami azokat az attitűdöket meghatározza, amikről beszéltünk. Tehát az egzisztenciális biztonságot, a biztonságérzetet, a bizalmat, a társadalmon belüli polarizációt. Ezek valószínűleg mind sérültek a járvány alatt. Minden társadalomban különböző módon, attól függően, hogy a kormányok hogyan tudták a járványt kezelni, de mindenhol a társadalom alapszöveteit érinti a járvány. És mint ilyen, mindenfajta attitűdöt is vélhetően befolyásolni fog. A bevándorlással kapcsolatos vélekedéseket is. Én ezt sokkal inkább tartom fontos tényezőnek most, mint az afganisztáni válságot, amiről nem tudjuk, hogy valóban fog-e tömeges kivándorlást, menekültáradatot okozni.