2019. február 21.
Lack of Rights Consciousness in the Legal Cultures of Central-Europe and Balkans. Myth or Reality? A comparative legal cultures project (NKFI-125520)
Kutatásvezető: Fekete Balázs
A nyolcvanas évek második felében Sajó András úttörő elméleti és empirikus kutatásokat folytatott a késő Kádár-kori jogtudat feltárására. E kutatások egyik fontos eredménye az a megállapítás volt, miszerint a magyar lakosság jogi világképéből döntően hiányzik a jogosultság-kultúra, azaz a mindennapi viszonyaik során az emberek kevéssé képesek napi ügyeiket – például egy vízbevezetésről szóló vitát a helyi tanáccsal – a jogok és jogosultságok viszonyrendszerében elgondolni. A jog cselekvésirányító szerepét ugyanis Sajó eredményei alapján sokkal inkább a morál, a bizalom, a szokások vagy a méltányossági igények vették át.
Kutatásunk célja e problémakör vizsgálata, Sajó kutatásait követően három évtizeddel, a hazai és nemzetközi jogszociológiai – nemzetközi terminológiával: socio-legal studies – kutatások keretében. Úgy véljük, hogy e szempontból az egyik legérdekesebb kérdés, hogy a politikai-jogi rendszerváltozással párhuzamosan vajon a hazai jogi kultúra is átalakult-e gyökeresen. A rendszerváltozást követően ugyanis a jogrendszer teljesen mértékben nyugati minták alapján épült át, és tartalmilag szinte semmiben sem tér el egy átlagos nyugat-európai jogrendszertől. Az annak keretet adó jogi kultúra jellemzőit azonban – mely döntő hatással van a jogrendszer működésének eredményességre, hiszen végső soron mindig maguk az állampolgárok keltik életre a jogot a különféle hatósági és jogi eljárásaik során – még csak kevéssé kutatták, és így arról valójában kevéssé megalapozott tudással rendelkezünk.
A kutatás a korábbi hazai kutatásokkal összehasonlítva több újdonságot is tartalmaz. Összehasonlító adatfelvételre és elemzésére épül, Magyarországon, Hollandiában és Szerbiában is veszünk fel adatokat. A valódi megismeréshez és az adatok értelmezéséhez nélkülözhetetlen az összehasonlítás, csak ennek fényében lehet valóban értelmes következtetéseket levonni.
Nagy hangsúlyt fektettünk a kutatás elméleti alapjainak tisztázására, különös tekintettel a kortárs külföldi eredmények megismerésére és beépítésére. Két elméleti kérdésekkel foglalkozó nemzetközi workshopot is szerveztünk, ahol a kortárs socio-legal studies olyan neves képviselői tartottak előadást, mint David Nelken és Marc Hertogh.
Az eredményeinket igyekszünk nemzetközi szinten is megismertetni, és az így kapott visszajelzések segítségével folyamatosan kontrolláljuk a munkánkat. A jogszociológiával foglalkozó kutatók nemzetközi hírlevelének – RCSL Newsletter – két számában (2018/2 és 2019/1) jelent meg összefoglaló a rendezvényeinkről, mely kiváltotta a nemzetközi szakmai közösség érdeklődését és már több meghívást és felkérést is kaptunk ezek alapján. Emellett a hallei, szociálantropológiával foglalkozó Max Planck kutatóintézetben is bemutattuk a kutatási programunkat.
Összhangban a nemzetközi módszertani fejlődéssel – az ún secular methodology erősödése – a kutatásunkat részben kvantitatív felmérésre (a három országra kiterjedő kérdőíves kutatás), részben pedig az adatok értelmezését segítendő kvalitatív módszerekre (interjúk vagy fókuszcsoport) alapozzuk. Úgy gondoljuk, hogy ez a megközelítés lehetővé teszi egy olyan elemzés elkészítését, mely a nemzetközi tudományos közösség számára is izgalmas lehet, és további vitákat indíthat el.
A kérdőív elkészült, megvitattuk nemzetközileg ismert szakértőkkel, próbakérdézéssel teszteltük, az adatfelvétel hamarosan indul.