Legfrissebb híreink

A magyar kisebbségek 100 éve

Kisebbségkutató Intézet

A Magyar Tudományos Akadémián szeptember 22-23-án megrendezésre kerülő, A magyar kisebbségek 100 éve című konferencián intézetünk munkatársai közül előadást tart Bárdi Nándor, Fedinec Csilla, Szerbhorváth György és Papp Z. Attila. A konferencia célja, hogy az elmúlt 30 év kutatási eredményei alapján számot adjon a Kárpát-medencei magyar kisebbségek legtágabb értelemben vett (gazdasági, társadalmi, jogi, politikai és kulturális aspektusok) helyzetének alakulásáról 1920-tól 2020-ig. A konferenciát egy hosszútávú tendenciákkal foglalkozó demográfiai és társadalomtörténeti panel vezeti be. Ezt négy kronológiai egység követi, a történelmi fordulópontokhoz igazodva. A konferencián való részvétel ingyenes. A rendezvény utólag megtekinthető lesz az Akadémia Youtube csatornáján. A teljes program és a regisztráció elérhető ITT.

Megjelent a REGIO 2022/2. száma

Kisebbségkutató Intézet

A tartalomból:

Az iskola nem sziget

- Reziliencia és környezete: távolról és közelről

- Esettanulmányok: kistérségi oktatási piac, iskolai és családi elvárások

Székelyek az elmúlt jelenben

- Bevezetés a székely mítoszokhoz

- Idegenvezetés a Székelyföldön

Miért vallási alapú a magyar zsidók érdekképviselete?

Elbeszélt etnicitás - recenziók

A teljes lapszám elérhető: https://regio.tk.hu/issue/30-evf-2022-2-szam/

Call for Papers: ‘Morality in Political and Public Debates. What is Beyond Moral Framing?’

Politikatudományi Intézet

‘Morality in Political and Public Debates. What is Beyond Moral Framing?’ – Special Issue of American Behavioral Scientist (ABS)

Guest editors: Gabriella Szabó (Centre for Social Sciences, Budapest, Hungary) and Sergei Samoilenko (George Mason University)

This special issue seeks to contribute to the academic discussion of morality and moral regulation in politicized debates by focusing on interdisciplinary research in sociology, behavioral sciences, political communication, and related fields.

Legújabb eredményeink

Mitől jó egy iskola?

2019. március 7.
Neumann Eszter írása

Az iskola nem sziget című kutatásunkban olyan hátrányos helyzetű, roma és nem roma gyerekeket együtt oktató falusi és kisvárosi iskolákat kerestünk fel, amelyek sikeresek a társadalmi hátrányok leküzdésében. Nagyon fontos a szülők és a helyi társadalom támogatása! Ezekben az iskolákban a tanárok szakadatlan keresik a diákjaik számára legmegfelelőbb pedagógiai megoldásokat, és az iskola mögött egy támogató, helyi értelmiségi réteg áll. A gyerekekkel beszélgetve azt láttuk, hogy érték számukra a továbbtanulás. A továbbtanulás akkor válhat a jövőképük részévé, ha a helyi társadalomban a roma és a többségi közösségek között tartalmas, együttműködő kapcsolatok alakultak ki, és a gyerekek előtt állnak olyan helyi példaképek (például egy pedagógus vagy lelkész), akik a tanuláson keresztül törtek ki a szegény sorból. Aggasztó ugyanakkor, hogy a legjobb kistelepülési iskolákban is felgyorsult a jobb módú szülők elvándorlása, és emiatt a pedagógusok az iskola megszüntetésének fenyegetése mellett dolgoznak nap mint nap.

A Mobilitás Kutatási Centrumról

2019. február 21.

Az amerikai álom azt a reményt fejezi ki, hogy a kedvezőtlen körülmények közé születőknek is megvan a lehetőségük arra, hogy saját erőfeszítéseik révén a társadalmi létrán felkapaszkodjanak. Ha a társadalmi egyenlőtlenségek nagyok is, az esélyek egyenlősége lehetővé teszi, hogy aki ma alul van, az holnapra fölemelkedjen, és fordítva. Az újabb nemzetközi eredmények ennek az álomnak a szertefoszlásáról tanúskodnak.